A Szicíliában mannát nyújtó kőrisfa nem különbözik a mienktől

Tavasszal, nyár elején sárga virágbugái között feltűnően zümmögnek a rovarok. Ősszel jellegzetes terméseivel, ragyogó lombszínével tűnik fel. Ez a virágos kőris, amely nem mellesleg 2018-ban elnyerte az év fája címet.

Sziklás talajon letörpült virágos kőris

A Szicíliában mannát nyújtó kőrisfa nem különbözik a mienktől – írja a Varga Ágoston a Vasárnapi Ujság 1858. júniusi számában. És valóban, elterjedésének Magyarország az északi határa. A virágos kőris (Fraxinus ornus) Délnyugat-Ázsiából, Közép- és Dél-Európól (kelet-mediterrán) származik. Hellászban Poszeidón fája volt, szellemei a kőrisnimfák. Nálunk hívják mannakőrisnek is, majd később kitérünk rá, hogy miért.

Sok alfaját és változatát írták le. Nálunk Erősen felmelegedő meszes alapkőzetű hegyoldalaink száraz, napsütötte, déli lejtőinek karsztbokorerdeiben, molyhos-, a kocsánytalan- és a csertölgyesekben, bokorerdőkben találkozhatunk vele.

Törzse igen hamar elágazik. Fiatalon gyors, majd lassú növekedésű, viszonylag rövid életű fa. Sziklás talajon letörpül, gyakran 6 méter, de optimális helyen akár 20 méteresre nőhet.  Kérge sima, szürke színű, laza koronája terebélyes, gömbölyded. Jellegzetes, páratlanul szárnyalt, ép szélű levelei 5-9 levélkéből állnak. Illatos virágai lombfakadás után, tavasz végén – nyár elején nyílnak. Ilyenkor a 10-15 cm-es bugákban álló, krémfehér virágokban óriási zümmögés kíséretében nektárt lakmároznak a beporzást végző rovarok. Virágpora allergiás tüneteket okozhat! Szeptemberben terem. Éretten világosbarna lependéktermései 4 cm hosszúak.

A virágos kőris kertészeti alkalmazása

Igénytelen. A dolomitos, illetve mészköves területeket, a jól levegőzött talajt kedveli. Jól tűri a szárazságot, a szennyezett városi levegőt. Szárazság- és várostűrése miatt díszfaként is ültetik. igénytelensége mellett illatos virágai és őszi lombszíneződése miatt kedvelik. Fiatalon árnyéktűrő, később fényigényes. Tápanyagigénye közepes. Fagytűrő. Gyakori kártevője a virágzatot károsító kőris-gubacsatka, mely a virágzatban szabálytalan, rücskös, 1-1,5 cm átmérőjű barna gubacsokat okoz. Újabban terjedő kártevői a Művészméhek (Megachile lagopoda), amelyek másodpercek alatt a szabályos darabokat kanyarítanak ki a növényekből, egyebek mellett a virágos kőrisből is. Európában már több helyen tarok egy másik ellensége, az Ázsiából származó smaragd kőris kéregrontó bogár, ennek gazdanövényei a kőrisfajok.

Sorfának ültetett gömbkőris. Fotó: sikloskert.blogspot.hu

Miért hívják a virágos kőrist mannakőrisnek?

Azért nevezik mannakőrisnek is, mert felsebzett kérgéből édes lé csepeg, amiből főként a mediterrán térségben édességet, mannát készítettek, és gyógyászati célokra is hasznosították. Naponta ismételt kereszthasítással érhető el a szándékos megcsapolás. A manna íze a mannit cukoralkoholnak köszönhető. A manna a mediterrán országok kedvelt csemegéje. Dél-Olaszországban, Szicíliában régebben ültetvényeken csapolták a fákat. Szicíliában (Castelbuono, Pollina) manapság is termesztik. A „manna cannolo” a legjobb minőségű manna, amely nem érintkezik a fa törzsével, és úgy néz ki, mint egy cseppkő (sztalagtit). Leszedés után 24-36 órát árnyékban, majd egy hétig napon szárítják. Miután édes ízét a mannitolnak köszönheti, cukorbetegek is fogyaszthatják. A mannát köhögés ellen és enyhe, mellékhatás nélküli hashajtóként is használják.

A kőrisfák levelének vizes kivonatát belsőleg reuma és vesepanaszok esetén, enyhe vizelethajtóként, valamint izzasztóként és enyhe hashajtóként alkalmazták. Sőt! kőrösfa gallyakat és leveleket a teheneknek gyűjtöttek télire takarmánynak. – Áll a Folyvást tartó mezei és kerti Kalendáriomban. (Werfer Károly, Kassa 1832).